A vakcinák története: A rágcsáló tehéntől a veszettségig

tartalom:

A vakcinák az egyik legkönnyebben megelőzhető betegségek megelőzése. Sok vakcinát állítottak elő, hogy megakadályozzák, hogy megbetegedjen. De vajon tudta-e a vakcina eredetét?

Kora a vakcina előtt

Az új vakcina kifejezést 1796-ban ismerték, amikor az első himlő vakcinát találták. Ezt megelőzően a betegség okozta fertőzések megelőzésére tett erőfeszítéseket az ókori Görögország, a Kr. E. 429 óta végezték. Abban az időben egy görög történész felfedezte, hogy a himlőből visszanyert emberek soha nem fertőztek meg himlőt második alkalommal.

900-ban a kínai felfedezett egy ősi vakcinázási formát, nevezetesen a variolációt. A variáció az a folyamat, amikor a himlővírusokat a himlőbetegekből egészséges emberekre ruházzák át, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a himlőfertőzést. A 18. században kezdtek el terjedni az európai talajra, amikor egy himlő kitörése volt. Változatossággal csökkenthető a himlő halálozási aránya.

Edward Jenner, cowpox és variola

Az első vakcina a variola vagy a himlő számára készült, amely a nagyon halálos variola betegség megelőzésére készül. A vakcinát Edward Jenner nevű orvos készítette Berkeley-ben, egy 1796-os vidéki területen Angliában.

A cowpox elváltozásokból származó maszkot egy tejesember kezéből, Dr. Jenner egy 8 éves fiút, James Phipps-t küldött cowpox vírussal. Hat héttel később Dr. Jenner variolált (a variola aktív léziójának eltávolításából a strap eltávolítása egy másik személynek, aki egy tűvel egészséges) a Phipps karján a variola vírussal 2 pontra.

Ennek eredményeként kiderült, hogy a fiú nem fertőzött variola-val, és egészséges maradt, bár a variolációs eljárást ismételten megismételték.

Hogyan dr. Jenner megkapta az ötletet egy vakcinára?

Érdekes dolog az, hogy a vidéken élő orvos találhat egy fogalmat a vakcinákról a korlátozott létesítmények közepén? Először Dr. Jenner figyelmet fordít arra a helyi lakosságra, amelynek többsége állattenyésztők. Azok, akik tejelő tehenek gyakran fertőzöttek tehénpásztorral (tehénszimbólum), amely pustuláris elváltozásokat okoz a kezeken és a karokon.

Kiderült, hogy a cowpox-mal fertőzöttek immunisak voltak a variola-fertőzésekkel szemben, amelyek akkoriban variola-kitörések voltak a faluban. Ezzel a tapasztalattal Dr. Jenner megkezdte az első klinikai kutatást a világon. A tanulmány az 1600-as években Ázsiában és Európában és Amerikában az 1700-as évek elején végrehajtott varioláció alternatíváját eredményezte.

Miért nevezik vakcinának?

A vakcina kifejezést Dr. Jenner, mert ez az anyag cowpoxból származik, ahol a latin tehenek vacca. A vakcina kifejezés a variola vakcinára utal, amíg 1885-ben Louis Pasteur, vegyész, feltalálta a veszettség elleni vakcinát. Azóta a vakcina kifejezés egyre gyakrabban fordul elő, nevezetesen a gyengített vagy deaktivált mikroorganizmusok szuszpenziója, amelyek immunitást indukálnak és megakadályozzák a betegség fertőzését.

Siker a különböző betegségek megelőzésére az egész világon

Azóta a vakcinák tovább fejlődtek és váltak a fertőző betegségek megelőzésének egyik fő pillére. A vakcina sikerének egyik legnagyobb jele az volt, hogy a WHO 1956-ban sikerült megszüntetnie a himlő elleni védekezés kiterjesztését a világra.

1980-ban végül a himlőt felszámolták, az orvosi világ egyik legnagyobb eredményét. A himlő mellett számos más betegséget találtak olyan vakcinákban, mint a kanyaró, a polio, a pertussis, a diftéria és a tetanusz.

A történelemre nézve a vakcinák készítése nem más, mint az emberiség megmentése a halálos fertőző betegségekből, például a himlőből. Ne hagyja el a gondatlanság és a bizonytalan információk miatt, hogy félünk a vakcinázástól.

A vakcinák története: A rágcsáló tehéntől a veszettségig
Rated 4/5 based on 2944 reviews
💖 show ads