tartalom:
- Orvosi videó: 880 Fall into the Safety of God, Multi-subtitles
- Ismerje meg az emésztőenzimeket
- Különböző típusú enzimek az emésztésben
- 1. Száj
- 2. Gyomor
- 3. Hasnyálmirigy
- 4. Vékonybél
Orvosi videó: 880 Fall into the Safety of God, Multi-subtitles
Gondoltál már arra, hogy az ételt miután megtelik, megemésztik a testben? Az emésztés során a szervezetben az élelmiszer emésztési folyamatát egy enzimcsoport irányítja. Az enzimes emésztés a szájból indul, és a bélbe kerül, ahol minden étel egyszerűbbé, majd a test által felszabaduló részecskékké alakul. Az emésztőrendszer minden szervének van olyan enzimje, amely saját funkcióit végzi.
Ismerje meg az emésztőenzimeket
A szervezet anyagcseréjét az emésztőrendszer különböző szervei által termelt emésztőenzimek csoportja szabályozza. Az emésztési enzimek szerepet játszanak az emésztőrendszer működésének szabályozásában és fenntartásában.
Valamennyi emésztőenzim hidroláz, amely kémiai reakciók, amelyek során a kémiai kötések és enzimek lebontásához vízmolekulákat adagolunk.
Az emésztőenzimek katalizátorként működnek (a kémiai reakciók sebességének felgyorsítása) a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok egyszerűbb formájába. Ezen túlmenően az emésztőenzimek közé tartoznak az extracelluláris enzimek, amelyek keverednek az élelmiszerrel, amikor áthaladnak a belekben.
Az élelmiszer-emésztés a bél és a kapcsolódó szerveket, például a hasnyálmirigyet bélelő sejtek által termelt különböző hidroláz enzimektől függ. A végső cél az, hogy a nagy élelmiszer-molekulákat nagyon kis egységekké bontják. Ezután ezek az egyszerű formák könnyen és gyorsan felszívódhatnak a bélfalon és a véráramba, hogy a májba és más testrészekbe jussanak.
Az emésztőenzimeket négy csoportba sorolják, köztük:
- Proteolitikus enzimek: a fehérjéket aminosavakká bontják
- Lipolitikus enzimek: a zsírt zsírsavakká és glicerinné bontják
- Amilolitikus enzimek: a szénhidrátokat és a keményítőt egyszerű cukrokká bontják
- Nukleolitikus enzimek: a nukleinsavakat nukleotidokká bontják
Különböző típusú enzimek az emésztésben
Az emésztőrendszer lebontja az ételben fogyasztott tápanyagokat, egyszerű formává alakítva, amit a sejtek, szövetek és szervek használnak tüzelőanyagként és több száz anyagcsere-funkcióra.
A komplex folyamat befejezéséhez órákra van szükség, ami egyszerű cukrokat, zsírsavat, glicerint és aminosavat termel. Miután megrágta az ételt kis darabokra rágással, az emésztőrendszerből készült speciális enzimek a folyamat befejezéséhez.
1. Száj
A szájüreg nyálmirigyeket (nyál) tartalmaz. A nyálmirigyek lizozim, betain, bromelain és amiláz enzimeket válthatnak ki.
A lizozim enzim antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, amely védelmet nyújt a baktériumok ellen. A betain enzim a sejtfolyadék-egyensúly fenntartásában oszmolitként működik. A bromelain gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik.
Míg az amiláz enzim egy emésztőenzim, amely a táplálék keményítőjére hat, kisebb szénhidrát formákra bontva. Az amiláz enzimet a száj nyálmirigyei alkotják, amelyek megkezdik az emésztési folyamatot a keményítő lebontásával, amikor ételeket rágnak és maltózra, egy kisebb szénhidráttá alakítják.
Amikor a keményítőtartalmú ételek, mint például a rizs vagy a burgonya elkezd szakadni a szájban, akkor észlelhet egy olyan ízlést, amely kissé édes, ha a malózot felszabadítják.
2. Gyomor
A gyomor sósavat (HCl) válthat ki, amely meg tudja ölni a baktériumokat, és savas környezetet biztosít az enzimatikus aktivitáshoz, a proteáz enzimhez.
A proteáz enzimek olyan enzimek, amelyek a molekulákat kisebb molekulákra, például aminosavakra bontják. Az emésztőrendszer számos proteáz enzimet termel, de három fő proteáz enzim van: pepszin, tripszin és kimotripszin. Azonban a gyomorszerv által termelt pepszin enzim.
A gyomorban lévő speciális sejtek inaktív enzimeket termelnek, pepsinogén, amelyek pepszinné válnak, amikor a gyomor savas környezetével érintkezik. A pepszin bizonyos kémiai kötéseket bont le a fehérjékben, és kisebb molekulákat termel, amelyeket peptideknek neveznek.
Emellett a gyomorban lévő sejtek más enzimeket, renint, zselatinázt és gyomor lipázt is készítenek. A Renin a tej fehérjét megváltoztatja, egy kisebb molekulává, amelyet peptidnek nevezünk, amelyet ezután teljesen pepszinnel emésztünk.
A zselatináz emeli a zselatint és a kollagént (két nagy fehérje fehérje) közepes méretű vegyületekké, amelyek emésztését pepszinnel, tripszinnel és chimotripszinnel egészítik ki, aminosavakat termelnek. A gyomor lipáz kifejezetten emészteti a táplálékban a vajzsírt.
3. Hasnyálmirigy
A hasnyálmirigy az emésztőrendszer szerve, amely a lipáz enzim fő forrása. A lipáz olyan enzim, amely a zsírokat kisebb zsírsavaknak és glicerinnek nevezett molekulákra bontja. A hasnyálmirigy lipáz enzim a vékonybélben működik.
Először is, az epe a szívedben történik, és a bélbe kerül, hogy az étkezési zsír kis zsírrögökké alakuljon. Ezután a zsírgömböket zsírsavakká és glicerinné alakítják ki, hasnyálmirigy lipázzal, amelyet szintén steapsinnak neveznek.
A zsírsavak és a glicerin kis energia-sűrű molekulák, amelyeket minden sejt használ. A zsírsavak és a glicerin áramlása a vérben és a nyirokerekben eléri a test minden részét.
A hasnyálmirigy sejtjei egy másik típusú amilázt is termelnek, amit hasnyálmirigy amiláznak neveznek. Ez az enzim, amely áthalad a csatornán a vékonybél eléréséhez. A hasnyálmirigy amiláz kitölti a szénhidrátok emésztését, glükózt, kis molekulákat termel, amelyek a vérbe szívódnak, és az egész testben hordoznak.
A hasnyálmirigy egy másik proteáz enzimcsoportot, tripszint és kimotripszint is létrehoz. Mindkét enzim a hasnyálmirigy-csatornán keresztül szabadul fel a vékonybélbe. Amikor az emészthető élelmiszer részben a gyomrából a bélbe kerül, a tripszin és a chymotripsin szerepet játszik a fehérje emésztésében, egyszerű aminosavakat termelve, amelyek a véráramba szívódnak.
Emellett a hasnyálmirigy más enzimek csoportját is tartalmazza, köztük:
- Foszfolipáz: egyszerűsíti a foszfolipid zsírsavakká.
- Karboxipeptidáz: a fehérjét aminosavakká bontja.
- Elasztázis: lebontja az elasztin fehérjét.
- Nuklease: a nukleinsavakat nukleotidokká és nukleozidokká bontja.
4. Vékonybél
A vékonybél egy olyan enzimcsoportot hoz létre, amely lebontja a hasnyálmirigy által emésztett termékeket. A béleket elválasztó sejtek enzimeket maltáznak, sukázissá és laktáznak neveznek, amelyek mindegyike képes bizonyos típusú cukrot glükózzá konvertálni.
- Sukrase: a szacharózt diszacharidokká és monoszacharidokká bontja.
- Maltáz: a maltozt glükózra bontja.
- Laktáz: a laktózt glükózzá és galaktózzá bontja.
