tartalom:
- A gyermek oka a felesleges foszfor
- Mikor mondják, hogy a baba hiperfoszfatémia?
- Tünetek és a felesleges foszfor hatása a csecsemőkben
- Mit kell tenni, ha a baba túlzott foszfort tartalmaz?
A foszfor az egészséges csontok és fogak fenntartásához szükséges mikrotápanyagok egyike, különösen csecsemőkben és gyermekekben, akik a csecsemőkben vannak. A szervezetben a foszfort emésztjük és foszfáttá alakítjuk. Sajnos, bár jó a csontok egészségére, a legtöbb foszfor vagy foszfát nem jó a gyermeke számára, ahelyett, hogy gyermekét egészségesvé tenné, ez valójában egészségügyi problémákat okozhat, amit a hiperfoszfatémia, a test foszfor fölötti állapotának neveznek. Bár ritka, ezt a betegséget még a szülőknek is figyelniük kell. Ismerje meg a csecsemőkben a hiperfoszfatémia behatolását a következő felülvizsgálat során.
A gyermek oka a felesleges foszfor
Nem lehetetlen, hogy a csecsemők hiperfoszfatémiát tapasztaljanak. A hiperfoszfatémia olyan állapot, amikor a vérben lévő túl sok foszfátot túl sok foszforbevitel vagy más egészségügyi állapot okozza.
A leggyakoribb ok a vesebetegség, de ez a feltétel több tényezőt is okozhat, többek között:
- Alacsony mellékpajzsmirigy hormonszint (hypoparathyroid)
- Magas D-vitamin szint
- Diabetikus ketoacidózis
- Súlyos fertőzés a szervezetben
A csecsemőkben a felesleges foszfort okozza a szervezetben lévő kiegyensúlyozatlan foszfátszint. Az újszülöttek általában károsítják az ásványi egyensúlyt a szervezetben, mind a kalciumban, mind a foszforban. A vesék természetesen a foszfátszintek szabályozásával működnek. De ha a vesék nem működnek megfelelően, a túlzott foszfát nem távolítható el, így hiperfoszfatémia alakulhat ki.
A magas foszfáttartalmú élelmiszerek, mint például a tehéntej viszonylag nagy mennyiségben történő bevitele a szérum foszfát szintjének növekedését okozhatja a baba testében. Ez a szérumfoszfát-növekedés valójában csökkenti a csontokban és más szövetekben a kalciumszintet. Ennek eredményeképpen a szervezet ki van téve a hipoalkémiának, amely a hyperphosphatemia utáni egyik leggyakoribb előrehaladott betegség.
Mikor mondják, hogy a baba hiperfoszfatémia?
A normál felnőttek normál foszforszintje 2,5-4,5 mg / dl. A csecsemők és a gyermekek foszforszintje általában magasabb, ami a csecsemők esetében 50%, a gyermekek 30% -a. Ez annak köszönhető, hogy a csecsemők és a csontok aktívak.
Azok a csecsemők, gyerekek, serdülők, akik a foszforszint elérésekor hiperfoszfatémia több mint 7 mg / dl.
Tünetek és a felesleges foszfor hatása a csecsemőkben
Amikor a baba testében a foszfátszint emelkedik, ez az anyag kalciumot köt a vérben, hipokalcémiát okozva, ami a szervezetben a kalciumszint csökkenése. A felesleges foszfát szintén gátolja a D-vitamin emésztését és a csontban a kalcium felszívódását. Végül ez a feltétel a csontokat megreped, és könnyen eltörik.
A hiperfoszfatémiát szenvedő felnőtteknél általában olyan tüneteket érintenek, mint a hányinger, hányás, légszomj, fáradtság és alvászavarok. A felesleges foszfortartalmú csecsemőknél a jel jobban hasonlít a hypocalcaemia tüneteire, vagyis a rohamokra rövid időn belül és az eszméletvesztés nélkül.
Mit kell tenni, ha a baba túlzott foszfort tartalmaz?
Hosszú távú hiperfoszfatémia esetén az elvégzendő kezelés magától függ. A felesleges foszfor miatt fellépő bébi rohamok kezelése 10% -os kalcium-glükonát oldat (2 ml / kg) infúziója, természetesen csak orvosok és orvosi csoportok végezhetik. A legtöbb csecsemőnél a kalcium és a foszfát egyensúlya a kezelés után 1-2 héten belül normalizálódik.
A szoptatott csecsemők ritkán fordulnak elő hiperfoszfatémia miatt, mivel az anyatej alacsony foszforszintet tartalmaz. Ezért teljesítse a baba táplálkozási igényeit kizárólagos szoptatással, ahelyett, hogy több foszfátot tartalmazó tejjel adna.
