tartalom:
- Orvosi videó: The Immune System Explained I – Bacteria Infection
- 1. Hormonfehérje
- 2. Enzim fehérjék
- 3. Strukturális fehérjék
- 4. Protein antitestek
- 5. Fehérje-szállítás
- 6. Kötő fehérjék
- 7. Hajtófehérje
Orvosi videó: The Immune System Explained I – Bacteria Infection
A fehérjék olyan összetett molekulák, amelyek segítik a szervezetet a funkcióinak optimális végrehajtásában. A fehérje többféle élelmiszerben megtalálható, például marhahús, csirke, bab, tojás, hal és garnélarák. Nos, a fehérjét először a testben bontják a legkisebb szerkezetére, aminosavakra, amelyek csak a szervezetben szívódnak fel. A szervezetben mindenfajta fehérje bizonyos funkciókat biztosít, tudod. Már tudja, hogy milyen típusú fehérje van a szervezetben? Nézze meg az alábbi áttekintést.
1. Hormonfehérje
Egyfajta fehérje a hormonképző alapkémia. Ez a hormon olyan kémiai hírvivő, amely üzeneteket szállít a véráramban. Ezek a hormonok mindegyike a célsejtként ismert test egyik sejtjét érinti.
Például a hasnyálmirigynek nevezett test szerv termeli a hormon inzulint. Ezt az inzulinhormonot a vércukorszintre (például étkezésre) válaszul állítják elő. Az inzulin hormon felszabadul egy speciális hasnyálmirigyben, hogy a vérben lévő cukor kötődjön a célsejthez. Tehát a vérben nem halmozódik fel a cukor.
2. Enzim fehérjék
Más típusú fehérjék a testben enzimek képződnek. Az enzimek a kémiai reakciók előfordulásának elősegítésére szolgálnak.
Például a szervezetben a szénhidrátoktól, a fehérjéktől és a zsíroktól kezdve minden tápanyagforrást egyszerűbbé kell alakítani, hogy azok felszívódhassanak. Most, hogy mindent megváltoztassunk, ami bonyolult kémiai reakciókat igényel a szervezetben. A kémiai reakció zökkenőmentesen fog működni, ha a szervezetben enzimek vannak.
3. Strukturális fehérjék
A fehérje legnagyobb típusa a szerkezeti fehérje. A szerkezeti fehérje fontos komponensként szolgál, amely a testépítést a sejtek szintjéről épít.
A leggyakoribb szerkezeti fehérjék például a kollagén és a keratin. A keratin típusú fehérje egy erős és rostos fehérje, amely a bőr, a körmök, a haj és a fogak szerkezetét alkothatja. Eközben a kollagén formájú szerkezeti fehérjék inak, csontok, izmok, porcok és a bőr kialakulását is jelentik.
4. Protein antitestek
A védekező fehérje olyan fehérje, amely védi a testet az idegen anyagok vagy a szervezetbe belépő idegen szervezetek jelenlététől. A fehérje olyan komponensként működik, amely antitesteket képez a szervezetben.
A fehérjeigények teljesítésével az antitestek kialakulása is optimálisabb és védőbb lesz. Tehát a test megvédheti magát a betegségektől.
5. Fehérje-szállítás
A szervezetben lévő fehérje a molekulákba és a tápanyagokba történő bejuttatásban is szerepet játszik a szervezetben lévő sejtekbe és sejtekből. Példa erre a hemoglobin. A hemoglobin olyan fehérje, amely vörösvértesteket képez.
A hemoglobin az oxigént köti össze és olyan szövetekbe szállítja, amelyek oxigént igényelnek a tüdőből. A transzportfehérje egy másik példája a szérumalbumin, amely felelős a zsírnak a véráramba juttatásáért.
6. Kötő fehérjék
A kötőfehérje funkciója a későbbiekben felhasználható tápanyagok és molekulák kötődése. Példa erre a vaskötő. A szervezet a vasat a szervezetben ferritinnel tárolja. Ez a ferritin egy vas kötőanyagért felelős fehérje. Amikor a vasat ismét vörösvérsejtek kialakításához szükséges, a ferritinben lévő vas szabadul fel.
7. Hajtófehérje
A vezetõfehérje szabályozza a szív mozgásának erõsségét és sebességét, valamint a szerzõdéskori izmokat. Amikor a test mozog, izomösszehúzódás következik be, amikor ez a összehúzódás a vezetési fehérje szerepéhez szükséges.
Például hajlítod a lábadat, ez magában foglalja az izomrostok mozgását. Amikor ezek az izomrostok mozognak, valójában egy nagyon gyors kémiai reakció lép fel.
A test megváltoztatja az ATP-t vagy egy olyan kémiai energiát, amely a testben a mechanikai változásokhoz használatos. A kémiai energia mechanikai változásokra történő átalakításának folyamata magában foglalja az aktiváló fehérjéket, nevezetesen az aktint és az izomrostok miozinját. A mechanikai változás a lábad pozíciója, ami végül megváltozik a hajlítás előtt.
