Dual Personality Dissociative Disorder Alias ​​azonosítása

tartalom:

• Orvosi videó: MULTIPLE PERSONALITY DISORDER: Real Psychiatric Interview with Eve White, Eve Black and Jane. FULL
  
• Mit okoz több személyiségzavar?
  
• A disszociatív identitászavar tünetei, azaz többszemélyes személyiség
  
• Mi a különbség a disszociációs identitás és a bipoláris zavar között?
  
• Terápia disszociatív identitási zavar esetén
  

Orvosi videó: MULTIPLE PERSONALITY DISORDER: Real Psychiatric Interview with Eve White, Eve Black and Jane. FULL

A disszociatív identitás rendellenesség, amelyet korábban többszörös személyiségként vagy többszörös személyiségzavar, egy bonyolult pszichológiai állapot, amelyben a szenvedőnek két vagy több különböző személyisége van, és felváltva veszi fel azt a személyt, aki tapasztalja azt.

Néhányan gyakran tapasztalnak disszociációt, más néven olyan körülményeket, ahol elszálltunk, álmodozás, ha álmodozik, vagy munka közben. A disszociációs identitás rendellenessége a disszociáció súlyosabb formája, ami azt eredményezi, hogy az ember elveszíti az elméjét, emlékeit, érzéseit, cselekedeteit és identitását. Ez a különböző identitás általában más nevet is tartalmaz, más-más temperamentummal önkép ami más is.

Mit okoz több személyiségzavar?

Nincs pontos magyarázat arra, hogy miért szenvedhet egy személy disszociatív identitászavarban. Bár számos tényező van a betegségben, de a disszociatív identitási zavarokkal küzdő emberek általában traumatikus élményekkel rendelkeznek, különösen gyermekkoruk során. Ez a traumás tapasztalat az érzelmileg, a fizikai erőszak és a szexuális bántalmazás ismétlődő kínzásának formájában alakulhat ki. E tapasztalat miatt valaki úgy tűnik, hogy egy önvédő mechanizmust hoz létre úgy, hogy egy másik személyiséget teremt a tudatán kívül, hogy szabad legyen a nagy traumától, amit tapasztal.

A disszociatív identitászavar tünetei, azaz többszemélyes személyiség

• A többszörös személyiségzavarok fő jellemzője a két vagy több különböző személyiség megjelenése, akik felváltják vagy irányítják magukat.
• Ezeknek a személyiségeknek mindegyikének neve, gondolkodásmódja, szokásai, beszédstílusa, fizikai jellemzői és még különböző írási stílusai vannak.
• Az olyan jelek, mint a depresszió, a túlzott szorongás, gyakran bűnösnek érzik magukat, agresszíven felléphetnek. Audio és vizuális hallucinációk is előfordulhatnak. A gyermekkorban a disszociatív identitási zavarral küzdő betegek is viselkedési problémákkal és az iskolára összpontosító nehézségekkel rendelkeztek.
• Hangulati változások (hangulatváltozások), pánikrohamok, fóbiák, étkezési rendellenességek, alvászavarok (pl. álmatlanság és alvajárás), túlzott fejfájás és erekciós diszfunkció általában a disszociatív identitás rendellenességgel járnak.
• Gyakran előfordulnak a memóriával kapcsolatos problémák is, különösen az aktuális és a múltbeli eseményekkel kapcsolatos emlékek, az érintett személyek, helyek, idő. Minden személy személyisége más memóriával rendelkezik. Amikor a passzív személyiségek átvesznek, a megjelenő emlékek általában homályosak vagy akár az eredeti eseményekkel ellentétesek. Míg a dominánsabb vagy védőbb személyiségeknek több emléke van egy eseményről. Annak érdekében, hogy a szenvedő nem ritkán emlékszik arra, hogy miért van egy bizonyos időben és helyen.
• Minden személyiség általában azért jelenik meg, mert van egy trigger. Amikor egy személyiség átveszi, ez a domináns személyiség figyelmen kívül hagyhat egy másik személyiséget, vagy akár saját konfliktust is tapasztalhat. Az egy személyiségről a másik személyiségre való átmenetet általában a pszichoszociális stressz okozza.

Mi a különbség a disszociációs identitás és a bipoláris zavar között?

Többé-kevésbé azonos jellemzőkkel és tünetekkel, a disszociatív identitás rendellenességet gyakran bipoláris zavarként értelmezik. A bipoláris zavar a hangulat, az energia és a szokatlan tevékenységek változása. Ezt a rendellenességet mániás-depressziós betegségnek is nevezik, ahol a szenvedő két fázist, azaz a mániás és a depressziót tapasztalja. A mániás fázis akkor következik be, amikor a szenvedő úgy érzi, hogy sok energiája van, izgatott, és aktívabb, mint a szokásos, hogy alvási problémákat okoz, nagyon gyorsan beszél, úgy érzi, képes egyszerre dolgozni, és hajlamos a kockázatos dolgokra. Míg a depressziós fázis a mániás fázis ellentéte. Ezek a két fázis nagyon különbözőek, és ezek közötti különbségek általában intenzívek és drasztikusak.

A bipoláris zavar és a disszociatív identitászavar közötti fő különbség az oka. A disszociatív identitás zavarában a múlt trauma a rendellenesség fő kiváltója. A bipoláris zavarok, az agyi struktúra, a genetika és az utódok esetében több szerep jut. Az egyéniség és egy másik személyiség közötti változások a disszociatív identitás zavarában gyakrabban a pszichoszociális stressz hatására válnak ki, míg a bipoláris zavarok esetében világosabb minta van. Például a mániás fázis egy hétig következik be, majd 2 hétig depressziós fázist követ.

Terápia disszociatív identitási zavar esetén

A disszociatív identitási zavarral rendelkező betegek kezelése évekig tarthat. A terápia bizonyos típusait disszociatív identitás-betegségben szenvedő betegek számára ajánljuk, nevezetesen:

• pszichoterápia: felnőtteknél a pszichoterápia 5-7 évig tarthat. A terápia fő célja, hogy „egyesítse” több létező személyiséget egy egész személyiséggé. A pszichoterápia is segít a szenvedőknek olyan trauma kezelésében, amely más személyiségek megjelenését váltja ki. Az elvégzett szakaszok általában azt vizsgálják, hogy milyen személyiségek keletkeznek, leküzdjék a traumát, és egyesítik a meglévő személyiségeket egybe.
• Családi terápia: annak érdekében, hogy több magyarázatot adjunk a családok számára a disszociatív identitászavarra vonatkozóan. Tájékoztassa a családot, milyen változások következnek be, és figyelje meg a személyiségváltozások jeleit vagy tüneteit.
• kezelés: noha nincs specifikus gyógyszer, amely képes gyógyítani a disszociatív identitási zavart, a megjelenő tünetek, mint például a túlzott szorongás és a depresszió, leküzdhetők az antidepresszánsokkal.

OLVASSA EL:

• 5 A zavaró dalok hallgatásának pszichológiai előnyei
• Szomatoparaphrenia, szindróma nem ismeri fel a saját testét
• 15 Érdekes tények Kidalról